Újjáalakult a Neumann János Egyetem szenátusa

2020. október 1.

Az újjászerveződött testület 2020. október elsején a Kecskeméti CAMPUS Oktatási épületében, ünnepélyes keretek között tartotta alakuló ülését.  Az eseményen került sor számos elismerés, kitüntető cím, illetve hallgatói ösztöndíjak átadására. 

 

 

 

 

Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény értelmében a felsőoktatási intézmény legfontosabb döntéshozó és vezető testülete a Szenátus, amely gyakorolja a felsőoktatási intézmény Alaptörvényben rögzített jogosultságait. A Neumann János Egyetem korábbi Szenátusának mandátuma a jogszabály értelmében 2020. szeptember 30-án lejárt, ezért volt szükség a testület újjáalakulására. A fenntartói modellváltás során kialakított új Szervezeti és Működési Rend alapján a Szenátus létszámára és tagjainak delegálására vonatkozó szabályozás megváltozott. Az új eljárásrend szerint a Neumann János Egyetemen a Szenátus tagjainak megbízása a hivatalbóli tagságra és választásra épülő vegyes rendszeren alapul, az oktatói-kutatói létszám, mint arányosítási szempontok figyelembevételével, 4 évre szóló szenátusi mandátummal. A vonatkozó jogszabály alapján az Egyetem Szenátusa 19 főből álló testület, amelynek elnöke a rektor, hivatalból tagjai a rektor, a kancellár és a dékánok. A Szenátus választott, illetve delegált tagjai a GAMF Műszaki és Informatikai Kar oktatói és kutatói képviseletében 5 fő, a Gazdaságtudományi Kar oktatói és kutatói képviseletében 2 fő, a Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar oktató-kutató munkakör képviseletében 1 fő, míg a nem oktató-kutató munkakörben foglalkoztatottak képviseletében 1 fő, a reprezentatív szakszervezet képviseletében 1 fő és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat képviseletében 4 fő.

Az ülést Dr. Fülöp Tamás a Neumann János Egyetem rektora nyitotta meg, aki köszöntő beszédében elmondta:

„A kecskeméti felsőoktatás a modellváltás révén új lehetőség kapujában áll. Ennek a lehetőségnek a valóra váltása közös feladatunk és közös felelősségünk. Meggyőződésem, hogy az elhivatottság, a hit, a polgári erény és az előre mutató, jó szándékú cselekvés, valamint a közösség ereje meghozza ezzel kapcsolatban is az eredményeit. Ebben kérem a Szenátus tagjainak és az Egyetem polgárainak közreműködését, együttműködését, és ehhez kívánok mindannyiunknak erőt, egészséget, elkötelezett kitartást.”.

A megnyitó beszédet követően a rektor átadta az új szenátustagok számára a megbízóleveleket.

 

Ezt követően az Oktatói Szolgálati emlékérmek átadására került sor. Oktatói Szolgálati Emlékérem azon nyugállományba vonuló főiskolai, egyetemi oktatóknak adományozható, akik legalább 25 éven keresztül az oktatás-nevelés érdekében tevékenykedtek és kiemelkedő munkát végzetek. Az ünnepélyes alakuló ülésen Oktatói Szolgálati Emlékéremben részesült:

 

  • Prof. Dr. Sztachó-Pekáry István

1973 óta egészen 2019. évi nyugdíjba vonulásáig Egyetemünk, illetve jogelőd intézményeink oktatója. 1975 és 1980 között a Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar kari tudományos diákkör titkára. Külső tagként részt vett a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, valamint a Gödöllői Szent István Egyetem Doktori Tanácsának munkájában. A Karon folytatott oktatói tevékenységén túl tanszékvezetőként, intézet-igazgatóként, kari főigazgató-helyettesként, 2000 és 2007 között az integrált kecskeméti felsőoktatás intézményének, a Kecskeméti Főiskolának a rektoraként járult hozzá Egyetemünk sikeréhez.

 

  • Szalai János

44 éven keresztül a Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Karán, és jogelőd intézményeiben töltött be oktatói feladatokat, egyetemi adjunktusként vonult nyugdíjba 2019. augusztusában. Tantárgy- és kurzusvezetője volt 12 különböző tantárgynak. Aktív közéleti tevékenységet végzett különböző kari és egyetemi bizottságok elnökeként illetve tagjaként. A Neumann János Egyetem Szenátusának 15 éven keresztül volt meghatározó tagja.

 

  • Ádám Ferencné

1990-től 2017-ig oktatott a Kecskeméti Főiskola, majd Neumann János Egyetem Pedagógusképző Karán. Öt éven át, 2012 és 2017 között látta el a Kar dékán-helyettesi feladatait. Oktatói feladatkörében a környezeti nevelés, természetismeret, fenntarthatóság, fogyasztói tudatosság témakörben tartott kurzusokat, ezen témákban évente számos szakdolgozatot konzultált és irányított, nappali és levelező tagozatos hallgatókkal. Több hallgatója sikeresen vett részt az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon.

 

 

  • Dr. Strohner József

Főiskolai docens, festő, zománcművész, művészpedagógus. 1979-ben végzett Szegeden (JATE Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, rajz–földrajz), 1983-ban diplomát szerzett az ELTE BTK népművelés szakán. 2008-ban PhD fokozatot szerzett az ELTE Pedagógiai Pszichológiai Doktori Iskolán. Az óvó- és tanítóképzésben elsősorban a tehetséggondozás, továbbá művészeti, valamint ezzel szorosan összefüggő pedagógiai munkássága mutatja a módszertani, alternatív pedagógiai stratégiák kidolgozása területén kifejtett jelentős tudományos és gyakorlati tevékenységét.

 

  • Dr. Horváth Ágnes

Több mint három évtizeden át, 1986 és 2018 között dolgozott a Neumann János Egyetemen, illetve annak jogelőd intézményében főiskolai tanárként. Kandidátusi fokozatát 1999-ben szerezte meg filozófiából. 1995-től a Társadalomtudományi Tanszéket vezette egészen 2008-ig. 1997-től 2000-ig a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán főigazgató-helyettesi feladatokat látott el, majd 2000-től a Kecskeméti Főiskola oktatási rektor-helyettese lett. A főiskolai integrációt követően 2000 és 2007, majd 2014 és 2016 között a Kecskeméti Főiskola oktatási, illetve általános rektorhelyettese volt.

 

  • Kriskó János

Népművelés, filozófia, politológia szakos tanár. 25 éven át, 1991-től 2016-ig főiskolai adjunktusként, majd 2001-től főiskolai docensként dolgozott a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Karán és jogelőd intézményeiben. Kriskó János művelődéstörténet, filozófia, politológia témájú kurzusai igen kedveltek voltak a hallgatók körében, az Ember és társadalom műveltségterületen is számos órát tartott, óraadóként azóta is számíthatunk a munkájára alapképzésekben és továbbképzésekben egyaránt.

 

  • Lipócziné dr. Csabai Sarolta

1978-ban szerzett magyar-német szakos középiskolai tanári diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetemen. 1985-2019 között a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Karának illetve jogelőd intézményeinek oktatója. Magyar és külföldi gyermek-, ifjúsági irodalmat, világirodalmat, műértelmezést, magyar nyelvtant, német nyelvű irodalmat, német/osztrák országismeretet tanított. 15 évig az AGTEDU-konferencia kari koordinátora illetve az AGTEDU-kötet és a Gradus folyóirat társszerkesztője volt. 11 éven keresztül vezette a Kar Idegennyelvi Tanszékét, egy cikluson keresztül nemzetközi és tudományos főigazgató-helyettesi feladatokat is ellátva. A Kar Nyelvészeti és Irodalmi Kutatóműhelyének alapítója.

 

  • Szabó Pál

Művészeti tanulmányait a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, illetve a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte.  1989-2018-ig főiskolai docensként oktatott a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán, illetve jogutód intézményeiben. Öt évig vezette a Vizuális Nevelés Tanszéket. Ez idő alatt az ő szakmai irányítása mellett került kidolgozásra a ’Vizuális kultúra’ komplex tantárgyi programja. Kari szintű vizuális művészeti alkotóműhelyek sorát kezdeményezte, illetve irányította.  Szabó Pál az intézményben töltött évtizedek alatt meghatározó jelentőséggel bíró pedagógiai és művészetpedagógiai munkát végzett.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 32. § (1) bekezdése alapján annak, aki főiskolai, illetve egyetemi tanári címmel rendelkezik, és nyugdíjazására tekintettel foglalkoztatását megszüntetik, a Szenátus Professor Emeritus vagy Professor Emerita címet adományozhat.  A Szenátus Professor Emeritus címet adományozott:

  • Prof. Dr. Belina Károly részére

2001-től a Kecskeméti Főiskola GAMF Karának Műanyagfeldolgozó Technológiai Tanszékén vállalt tanszékvezetői szerepet. 2005-2007 között a Főiskola tudományos rektorhelyettese, majd 2008-tól 2014-ig a Kecskeméti Főiskola GAMF Karának dékánja volt. Tanszékvezetőként és dékánként is kiemelt hangsúlyt fektetett a mérnökképzés fejlesztéséért. Ennek egyik pillérét az iparvállalatokkal kialakított kapcsolatrendszer jelentette. 2011-ben alakította ki a GAMF Karon, Magyarországon elsőként, a duális képzést. Tudományos munkáját számos publikáció fémjelzi: összesen 275 tudományos közleménye jelent meg, ebből 20 nemzetközi folyóiratcikk. Témavezetésével 5 PhD fokozat született. 2003-2006 között Széchényi István kutatói ösztöndíjban részesült. Tagja többek között az MTA köztestületének, a SZAB Anyagtudományi Munkabizottságának, az MTA Szervetlen Kémiai és Anyagtudományi Bizottságának, MATE elnökségi tag, SPE –Hungarian Affiliate Section tagja, Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési alapítvány kuratóriumának tagja, az AIPA Alföldi Regionális Iparfejlesztési Klaszter valamint a Hírös Beszállítói Klaszter, klaszterbizottság tagja.

 

  • Prof. Dr. Sztachó-Pekáry István részére

1973-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen okleveles gépészmérnökként végzett. 1973-től nyugdíjba vonulásáig a Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Karán, illetve annak jogelőd intézményeinél dolgozott oktatóként, tanszékvezetőként, főigazgató-helyettesként, majd két cikluson keresztül a Kecskeméti Főiskola alapító rektoraként. Oktatási és kutatási tevékenységét agrár-műszaki témakörökben folytatta. Jelentős részt vállalt a tananyagok kidolgozásában, azok folyamatos fejlesztésében. Számtalan szakdolgozatot és több TDK dolgozatot konzultált. Sokat tett a kertészmérnök BSc és MSc oktatás feltételeinek megteremtéséért és tananyag-fejlesztéséért. Kiemelkedő munkájáért 2000-ben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben, 2001-ben ITSZB Nívódíjban, 2007-ben Bács-Kiskun Megye Tudományos Díjában részesült. 2004-ben a Debreceni Egyetemen habilitált. A mai napig aktívan részt vesz a Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar Kertészmérnöki valamint Vidékfejlesztő Agrármérnöki szakának MSc és BSc oktatási képzéseiben.

 

A Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény, valamint a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló Korm. rendelet alapján a felsőoktatásért felelős miniszter nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat adományozott a 2020/2021-es tanévre a Neumann János Egyetem alábbi hallgatói részére:

  • Gál Kitti
  • Faragó Attila
  • Nagy Adrián
  • Nagy Patrik András
  • Szabó Patrik
  • Dobos Zsolt
  • Fodor Evelin
  • Kiss Réka
  • Őszi Bálint

Forrás: https://www.uni-neumann.hu/ujjaalakult-a-neumann-janos-egyetem-szenatusa